Élő népszokások

  Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások

A keresztény ünnepekkel kapcsolatos szokások közül a leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, amelynek hagyományai elválaszthatatlanul összefonódnak az ifjúság együttlétét, szórakozását biztosító szokásokkal. Az ünnepeket a karácsonyesti kántálás nyitja meg, amikor a legénycsapat énekszóval végigjárja a házakat és sorra mindenkinek boldog karácsonyt kíván. Ezt követi másod és harmadnap az Istvánok, illetve a Jánosok köszöntése, az Istvánozás, Jánosozás. Hangulatos eseménye az ünnepsornak az istentiszteletet követő templom előtti tánc.

A húsvét háromnapos ünnep volt mindig. A legtöbb faluban ma is tartanak húsvéti bált. Az ünnepi előkészületek után nagypénteken gyászosba öltöznek, és templomba vonulnak a falvak lakói. A tojásfestés és a locsolás nem túl régen vált általánossá a vidéken. Az ünnep első napja templomozással kezdődik, a locsolás napja a hétfő, amikor a legények sorra járják a házakat, és minden lányt meglocsolnak. Pünkösdre a lányok és legények felöltik a hagyományos viseletet, a frissen konfirmált lányok ekkor teszik fel először a pártát.

           A családi eseményekhez fűződő szokások

A családban a legnagyobb öröm az első gyermek érkezése. Régen az asszonyok otthon szültek a bábaasszony segítségével. A keresztelő alkalmával a fűkoma-pár tartja keresztvíz alá a gyermeket, a többi meghívottat lógókoma-pároknak nevezik. A komaasszonyok rendre visznek az újszülött családjának komaebédet, hogy megkíméljék az édesanyát. Kalotaszeg református lakossága számára jelentős esemény a konfirmáció, mellyel a gyermek ifjúvá, a gyülekezet felnőtt tagjává válik.

Az emberélet fontos állomása a házasság. Ha az udvarlás komolyra fordul, kitűzik a jegyváltás időpontját, amikor a legény a jegyajándékot, a gyűrűt és a szőrkendőt átadja a lánynak, aki viszonzásképpen díszes szalaggal átkötött zsebkendőkészletet, a jegyet nyújtja át vőlegényének. Az esküvő napján a násznagy a jegy felmutatásával kéri ki a menyasszonyt; a tréfa kedvéért két álmenyasszonyt, először egy öregasszonyt, majd egy pártás leányt adnak ki. Mivel a vőlegény egyiket sem fogadja el, harmadszorra adják ki az igazi menyasszonyt. A menyasszonyt a násznagyelbúcsúztatja szüleitől, testvéreitől, rokonaitól (kibúcsúzás). Ezután a vőlegény megköszöni a menyasszonyt. Esküvő után a menyasszonybeköszön új otthonába, és kezdetét veszi a másnapig tartó mulatság, melynek fontos mozzanata az új asszony felkontyolása.

Az emberélet utolsó állomása a halál. Jellemző a halott díszesfelravatalozása, a virrasztás, az elhunyt ünnepélyes búcsúztatása. A halottat és a halottas házat ma is sok hiedelem veszi körül. Pl. amikor a koporsót a ravatalról levéve az udvarra viszik ki, gyorsan szétbontják a ravatalt, hogy a halott ne térjen vissza régi helyére. A temetőben a lelkész elbúcsúztatja a halottat, majd a kántor elmondja a végtisztességtevők számára a halott búcsúztatóját, és a gyászoló család nevében mindenkit meghív a torba.