Helyi látnivalók

Turizmus Kalotaszentkirályon

Kalotaszentkirály-Zentelke, az Európa tanács romániai küldöttségétől kiérdemelt Európai falu címet

elnyerő település, a Belis felé vezető úton van. A történelem viharában hol Magyarországhoz, hol Romániához tartozott, hiszen éppen a határvonalon helyezkedett el, s megesett, hogy a családi föld megműveléséért a szomszéd országba csak útlevéllel lehetett átmenni… ám az itt élők közösségi és hagyományápolási szellemét ez sem tudta megingatni. Teltek az évek és mára a táncháztalálkozó nemzetközivé nőtte ki magát.

A több mint 40 szállást ajánló ház komfortja megemelkedett, megjelentek az eligazító táblák, és az internet, a népművészet, az élő népszokások, a helybeliek nyitottsága igazi turistaparadicsomot varázsolt a Kalota patak két partjára. A településről 1288-ban írtak először, ám a régészeti ásatások bebizonyították, hogy a rómaiak idején is lakott volt e vidék. Reformatus temploma a XIII. században épült. Egy hársfa és egy emlékmű őrzik Ady Endre itteni látogatását. Kalotaszentkirály kiindulópont a környék látnivalóihoz.

Kalotaszentkirály-Zentelke 

Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán- csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő- domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi- medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1028 lélekszámú település. Falunk a szentkirály nevet István király tiszteletére kapta, annak szentté avatása 1083 után. A többi Szentkirálytól való megkülönböztetés céljából kapcsolták hozzá a Kalota előtagot. Kalotaszentkirály hagyományörző falu ahol még elevenen élnek a népi szokások, karácsonyi kántálás és betlehemezés, a húsvéti locsolás, a lakodalmi szokások, szüreti bál, csipke bál. A  lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly). Kalotaszentkirályon 1992 óta beindult a turizmus. A turisták számára alkalom nyílik megismerkedni a tájegység népművészetével, Árpádkori temlpomaival, a vidék szépségével ( például a Havasreketyei vízesés, Pádisi csodavár, Jósika falvi tó). novembertől áprilisig sítura szervezhető a Vigyázó havas lejtőire. Az ide látogatók számára számos panzió, vendégfogadó áll rendelkezésre, és teljes ellátást tudunk biztosítani egész év folyamán.

Református templomunk  kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. Erdetileg római katolikus volt a XIV században lett reformátussá. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. A legrégebbi harang egy Mátyás korabeli amely repedése miatt nem használható. Ezért faragott haranglábra van helyezve, amelyet a helyi fafaragó mester Vincze Kecskés István faragott. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-banleégett, újáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették. A templom udvarán található egy nem rég elhelyezett és felavatott Ady emléktábla. Egy Ady emlékmű a Kalota partján az óvoda mellett állíttatott 1994 -ben, annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt. Ezen a helyen írta meg a Kalota partján cimű verset 1914 juniusában. Nem rég az óvoda egyik termében sikerült berendezni és ünnepélyes keretek közt átadni egy Ady emlékszobát.Falunkban 1991-től évenként megszervezik a Nemzetközi Népzene és  Néptánctábort, melyre a kalotaszegi táncrenddel